A magyar állam által korábban energia megtakarítási támogatásra szánt összeg többszöröse állhat rendelkezésre a közeljövőben, amennyiben megvalósul a kormány elképzelése. A tervek szerint az energiaszolgáltatóknak évi másfél százalékos megtakarítást kell elérniük fogyasztóik körében.
Az Európai Unió tagországaiban 2030-ig az 1990-es mértékhez képest 40%-kal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Mindez az Európai Bizottság legújabb klímavédelmi és energiastratégiájában olvasható.
Idén ismét választások lesznek, a pártok a választók kegyeiért és a voksokért küzdenek. Tekintsük át röviden, milyen lakáspolitikai célokkal igyekeznek meggyőzni szavazóikat ezek a szervezetek.
A vissza nem térítendő támogatások nem bizonyultak jó megoldásnak, mert pazarlóan használják fel a forrásokat. A Kormány a következő években inkább kedvezményes hiteleket adna az energetikai felújításokra - többek között a fűtéskorszerűsítésre is.
A kormány klímapolitikai stratégiája egyelőre még tervezet szintjén létezik, azonban megtaláljuk benne azokat a mozzanatokat és jövőbeni intézkedéseket, amelyekkel sokat tehetünk az energiafelhasználás – és ezzel együtt a klímát befolyásoló szennyezőanyag-kibocsátás – csökkentéséért.
Változik az uniós - köztük az energetikai felújításokra fordítható - források felhasználása a 2014-2020-as fejlesztési szakaszban. Átalakul a hazai intézményrendszer, a tervezés során a nemzeti célokat összehangolják az összeurópai célokkal.
Lakás vásárlásakor a döntést befolyásoló legfontosabb szempontok egyike, amit a reménybeli tulajdonosok figyelembe vesznek, az a helyiségek fűtése. Új épületek tervezésekor szintén lényeges kérdés, hogy mivel és milyen módon fűtjük majd az adott ingatlant. Ugyanennyire nagy a jelentősége annak is, hogy ki, mikor, hogyan végzi el a fűtésszerelés feladatát.
Több mint egymilliárd forintot ítéltek meg a nyerteseknek az Új Széchenyi terv pályázatok 2012 keretében fűtéskorszerűsítés megvalósítására. A pontosabb összeg 1 milliárd 42 millió forint, vagyis ennyi támogatást kapott 1084 jelentkező az Új Széchenyi Terv fűtési rendszerek korszerűsítését támogató pályázatának keretében. Az elnyert pénz segítségével közel 2,7 milliárd forint értékű, modern fűtési megoldás szolgálja a beruházókat.
Még...
Egy két varázsige elmormolása még nem húzza ki a válságból az országot, de a jó tervezés mégis varázslatos eredményeket hozhat. Természetesen a sikerhez az összefogás is elengedhetetlen. Az Új Széchenyi Terv – ahogyan az ezt megelőző is –, az állam, az önkormányzatok és a vállalkozók együttes kockázatviselésére épül. Az Új Széchenyi terv 2012 programban az állam a fejlesztési kockázatközösségben főként a Magyarország rendelkezésére bocsátott, az EU-tól kapható támogatásokkal szállt be.
A következő ingatlan típusok tulajdonosai pályázhattak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fűtési rendszerek korszerűsítésére kiírt támogatására: családi ház, sorház, ikerház, társasház maximum 4 lakásig. Társasházakban lévő lakások egymagukban is benyújthattak pályázatot, ha önállóan (lakásfűtő, hűtő, használati melegvíz-termelő) működtetett berendezéseik vannak. A hétköznapok során Társasházi pályázatok 2012 néven is emlegetett lehetőség tehát több módon is kihasználható volt.
2011-2013 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek köszönhetően a tervek szerint megerősödik a gazdaság. A különféle tervekbe foglalt pályázatok és prioritást élvező projektek harmonizálnak az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) megfogalmazott hét kitörési ponthoz, amelyek elindítják a gazdasági növekedés megalapozását, továbbá lendületet adnak Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez. Ezekhez a kitörési pontokhoz szolgáltak forrásul a Széchenyi terv pályázatok.
Napjainkban a hazánkban igénybe vett energia közel 40%-át épületekben hasznosítjuk, aminek körülbelül kétharmadát fűtésre és hűtésre fordítjuk. Épített lakókörnyezetünk CO2 kibocsátása jelentősen megelőzi az ipart, a közlekedést és a földművelést. Ezt a tényt figyelembe véve a Széchenyi terv pályázatok 2012 sikere mind az energiahatékonyság, mind a környezetvédelem területén kedvező változást hozott.