A Honeywell háromezer cseh, szlovák és lengyel lakos körében készített felmérése kimutatta, hogy a régióban élők nincsenek tisztában a tüzelőberendezésekből szivárgó szén-monoxidmérgezés kockázatával. A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan gáz, amely a szénvegyületek tökéletlen égése során keletkezik. Belélegzése súlyos egészségügyi kockázatot jelent és halált is okozhat.
Magyarországon több, mint tízmillió tűzhely, vízmelegítő, konvektor, falikazán, kombikazán és kiskazán működik lakossági tulajdonban. Ezen gázberendezések legalább 10-15%-a biztonságtechnikai szempontból, 30-40%-a pedig energetikai szempontból elavult. A helyzetet súlyosbítja még, hogy a földgázfogyasztóknak csak kisebb része vizsgáltatja meg gázkészülék-szerelővel a berendezéseket, de ők is általában csak akkor, ha működési rendellenességet tapasztalnak. A gazdaságos és biztonságos működéshez azonban évente karbantartásra van szükség!
…és talán nincs is két ugyanolyan fűtési rendszer. Ennek egyszerű oka van: egy jól megtervezett és felépített fűtési rendszer harmonikusan illeszkedik a lakóház, lakás helyiségeihez, a benne lakók életviteléhez és a használatukhoz. Például egy mellékhelyiségben, mint egy gardrób, nincs szükség akkora melegre, mint egy nappaliban, hiszen előbbiben lényegesen kevesebbet fordulnak meg a lakók.
A Napból érkező sugárzást hőenergiává lehet átalakítani a napkollektor rendszer alkalmazásával. Magyarország területén egy négyzetméter felületre egy év alatt megközelítőleg 1300 kWh energia érkezik a Napból. Ebből napkollektorokkal 500-600 kWh hőenergiát lehet hasznosítani többnyire használati meleg víz előállítására, fűtésrásegítésre, medencék fűtésére, esetleg ipari vagy mezőgazdasági technológiai célra használható.
A címben foglalt felhívással rendezett konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Budapesten, május 20-án. Az előadásokat mértékadó kormányzati és EU-bizottsági illetékesek, valamint a kormányzattal szoros kapcsolatban álló intézmények képviselői tartották kellő áttekintést adva az EU-nak és a kormányzatnak, az energiahatékonyság növelését és a klímavédelem fokozását célzó középtávú terveiről, az ezeket megvalósító különböző Operatív Programok feltételrendszereiről.
Forgalmazhatók-e szeptember 26. után az EU által megkövetelt energiahatékonysági mutatóknak nem megfelelő, helyiségfűtő berendezések és kazánok?
Két térségben elfogyott a társasházak energetikai felújítására múlt csütörtökön megnyitott állami pályázati keret. A tízmilliárd forintos keretet a lakásszám arányában felosztották az egyes térségek között. Az állam ezúttal a tervezett beruházások költségének legfeljebb a felét állja.
Fával akar fűteni?
Ha fával vagy úgynevezett mezőgazdasági melléktermékkel, pl. kukoricaszárral vagy szalmával szeretne fűteni, javasolt erre a célra kialakított biomassza kazánt használnia. Ez valóban megújuló és környezetbarát energiafelhasználás.
Még...
Fűtésszerelés: miért kell a jó szakember?
Oszlassunk el egy tévhitet: a fűtésszerelők vagy a kazánok szervizelői nem azért ajánlják erősen, hogy minden évben, még a hideg idők beállta előtt mindenki vizsgáltassa át fűtési rendszerét és a kazánját, mert ez valami „úri huncutság” lenne. A fűtési rendszer és benne a kazán az évek során, használat közben kopik, elkoszolódik, kormozódik, netán már nem működik biztonságosan. Ezért érdemes szakembert hívni, akiben megbízunk, aki ismeri a szakma csínját-bínját, mert nemcsak a pénztárcánk, hanem az egészségünk, rosszabb esetben az életünk lehet a tét. A felkészült fűtésszerelő vagy a szervizes ráadásul tisztában van az új technológiákkal, az esetleg megváltozott jogszabályokkal, így akár közvetve is megtakarítást tudnak elérni számunkra.
Január 1-jétől lép életbe az a belügyminisztériumi rendelet, amely az állami, önkormányzati épületek energetikai felújításával kapcsolatban határozza meg a szigetelések mértékét. A meghatározott mérték – a skandináv államokat nem figyelembe véve – Európa legszigorúbb szintjét fogja jelenteni. Az állami intézményeknél esedékes energetikai felújítás során 2015. január 1-jétől már az új határértéket kell figyelembe venni.
Talán a józan hétköznapi gondolkodás is elegendő ahhoz, hogy a lakástulajdonosok belássák, rezsicsökkentés ide vagy oda, az energiatakarékossághoz a fűtés korszerűsítése is elengedhetetlen, még akkor is, ha esetleg megtörtént a hőszigetelés.
Fűtéskorszerűsítésre 1 milliárd, nyílászárók cseréjére 1,1 milliárd, háztartási gépek cseréjére 627 millió forint kerül meghirdetésre. A pályázat célja az energiahatékonyság növelése is, vagyis az, hogy egy egység energiából pl. több hő legyen előállítva. A legnagyobb elnyerhető összeg fűtéskorszerűsítés esetén 650.000, ablak- és ajtócsere esetén 500.000, háztartási gép cseréje esetén 35.000 forint. Szakértők szerint 3000-4000 fűtéskorszerűsítés valósítható meg a várható pénzkeretből. A kiírás megjelenése után 30 napos felkészülési idő lesz az első beadásig. Már most jelezzük olvasóinknak, hogy várhatóan a beadás első napján be kell adni a pályázatot ahhoz, hogy a valószínűleg többszörös túljelentkezés ellenére esélyes legyen valaki.