A címben foglalt felhívással rendezett konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Budapesten, május 20-án. Az előadásokat mértékadó kormányzati és EU-bizottsági illetékesek, valamint a kormányzattal szoros kapcsolatban álló intézmények képviselői tartották kellő áttekintést adva az EU-nak és a kormányzatnak, az energiahatékonyság növelését és a klímavédelem fokozását célzó középtávú terveiről, az ezeket megvalósító különböző Operatív Programok feltételrendszereiről.
Forgalmazhatók-e szeptember 26. után az EU által megkövetelt energiahatékonysági mutatóknak nem megfelelő, helyiségfűtő berendezések és kazánok?
Két térségben elfogyott a társasházak energetikai felújítására múlt csütörtökön megnyitott állami pályázati keret. A tízmilliárd forintos keretet a lakásszám arányában felosztották az egyes térségek között. Az állam ezúttal a tervezett beruházások költségének legfeljebb a felét állja.
Fával akar fűteni?
Ha fával vagy úgynevezett mezőgazdasági melléktermékkel, pl. kukoricaszárral vagy szalmával szeretne fűteni, javasolt erre a célra kialakított biomassza kazánt használnia. Ez valóban megújuló és környezetbarát energiafelhasználás.
Fűtésszerelés: miért kell a jó szakember?
Oszlassunk el egy tévhitet: a fűtésszerelők vagy a kazánok szervizelői nem azért ajánlják erősen, hogy minden évben, még a hideg idők beállta előtt mindenki vizsgáltassa át fűtési rendszerét és a kazánját, mert ez valami „úri huncutság” lenne. A fűtési rendszer és benne a kazán az évek során, használat közben kopik, elkoszolódik, kormozódik, netán már nem működik biztonságosan. Ezért érdemes szakembert hívni, akiben megbízunk, aki ismeri a szakma csínját-bínját, mert nemcsak a pénztárcánk, hanem az egészségünk, rosszabb esetben az életünk lehet a tét. A felkészült fűtésszerelő vagy a szervizes ráadásul tisztában van az új technológiákkal, az esetleg megváltozott jogszabályokkal, így akár közvetve is megtakarítást tudnak elérni számunkra.
Január 1-jétől lép életbe az a belügyminisztériumi rendelet, amely az állami, önkormányzati épületek energetikai felújításával kapcsolatban határozza meg a szigetelések mértékét. A meghatározott mérték – a skandináv államokat nem figyelembe véve – Európa legszigorúbb szintjét fogja jelenteni. Az állami intézményeknél esedékes energetikai felújítás során 2015. január 1-jétől már az új határértéket kell figyelembe venni.
Talán a józan hétköznapi gondolkodás is elegendő ahhoz, hogy a lakástulajdonosok belássák, rezsicsökkentés ide vagy oda, az energiatakarékossághoz a fűtés korszerűsítése is elengedhetetlen, még akkor is, ha esetleg megtörtént a hőszigetelés.
Az energiatakarékosság mára nemzeti műfajjá vált, hiszen a fűtésre fordított költségek a családi kiadások jelentős részét teszik ki. Szerencsére egyre többen gondolják azt, hogy hatékony megoldás a fűtéskorszerűsítés, esetleg a kazán cseréje, vagy éppen korszerű biomassza felhasználású kazán alkalmazása.
Ezzel együtt a tél közeledtével a levegő minőségét rontva egyre többen égetik el a háztartási, ház körüli hulladékot, ami több kárt okoz, mint gondolnánk.