A következő ingatlan típusok tulajdonosai pályázhattak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fűtési rendszerek korszerűsítésére kiírt támogatására: családi ház, sorház, ikerház, társasház maximum 4 lakásig. Társasházakban lévő lakások egymagukban is benyújthattak pályázatot, ha önállóan (lakásfűtő, hűtő, használati melegvíz-termelő) működtetett berendezéseik vannak. A hétköznapok során Társasházi pályázatok 2012 néven is emlegetett lehetőség tehát több módon is kihasználható volt.
2011-2013 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek köszönhetően a tervek szerint megerősödik a gazdaság. A különféle tervekbe foglalt pályázatok és prioritást élvező projektek harmonizálnak az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) megfogalmazott hét kitörési ponthoz, amelyek elindítják a gazdasági növekedés megalapozását, továbbá lendületet adnak Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez. Ezekhez a kitörési pontokhoz szolgáltak forrásul a Széchenyi terv pályázatok.
Napjainkban a hazánkban igénybe vett energia közel 40%-át épületekben hasznosítjuk, aminek körülbelül kétharmadát fűtésre és hűtésre fordítjuk. Épített lakókörnyezetünk CO2 kibocsátása jelentősen megelőzi az ipart, a közlekedést és a földművelést. Ezt a tényt figyelembe véve a Széchenyi terv pályázatok 2012 sikere mind az energiahatékonyság, mind a környezetvédelem területén kedvező változást hozott.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Új Széchenyi Terv nyújtotta lehetőségeket kiaknázva hirdette meg a fűtési rendszerek korszerűsítését támogató pályázatát, amely egyszerűen csak lakossági pályázatok 2012 néven ment át a köztudatba. A lakossági pályázatok 2012 kiírására kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthattak be jelentkezést.
Javasoljuk a kazáncserét, ha az Ön berendezése már elhasználódott, ami miatt pazarlóan működik és nem üzembiztos. A kazáncsere akkor is ajánlott, ha a kazán 15-20 évnél idősebb, azaz már műszakilag elavult.
Az energetika területén munkálkodó fejlesztők évtizedek óta azon dolgoznak, hogy minél gazdaságosabb berendezéseket tervezzenek és építsenek. Erőfeszítéseiket siker koronázta. Ilyen kitűnő megoldási lehetőség ugyanis a kondenzációs gázkazán, amely más típusú gázkazánok működésétől abban tér el, hogy a füstben található hő felhasználásával hatékonyabb üzemelésre képes. Talán épp ezért is választották sokan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fűtési rendszerek korszerűsítést célzó pályázatán, hogy ezt a berendezést helyezik üzembe. Így az Új Széchenyi Terv keretein belül napvilágot látott támogatást Kondenzációs kazán pályázat néven is említhetjük.
A kondenzációs kazán fejlett, modern, környezetkímélő és energiahatékony fűtési megoldás.
Nyugat Európában jelentős az elterjedtsége, több országban nem is forgalmazhatnak a kondenzációs kazánnál gyengébb hatásfokú, hagyományos kazánt. Magyarországon, ahol a földgázhálózat kiépítettsége igen nagy, alacsony energiafogyasztása és környezetkímélő volta miatt előnyös megoldás a földgázüzemű kondenzációs kazán felújított fűtési rendszer vagy új épület esetében egyaránt.
...amelyek csökkentik az energiaköltségeket
Az alábbiakban csak néhány gyakran alkalmazató műszaki megoldást sorolunk fel, amelyekkel csak szemléltetni akarjuk, hogy kis műszaki beavatkozással és pénzügyi ráfordítással is javítható a fűtési rendszer működése és hatásfoka.
Az új épületekbe vagy átépítés, korszerűsítés után a régi épületekbe a beépítendő épületgépészeti rendszereket a üzembiztos és takarékos üzemeltetés érdekében ajánlatos épületgépészeti tervezés után kiviteleztetni. Ha ezt Ön elvégezteti, az épületgépészeti tervezés és az azt követő pontos és szakszerű kivitelezés következtében hosszú évekig hatékony és jó rendszer fogja kiszolgálni Önt.
Ahogyan egy gépkocsi vásárlásakor a vevő számára nagyon fontos szempont a gépkocsi üzemanyag-fogyasztása, ugyanígy egy lakás vásárlásakor vagy bérbevételénél is szeretnénk tudni a lakás várható energiaigényét. Az épületenergetikai tanúsítás során számszerűen meghatározásra kerül az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet, amely lakóépületek esetében magába foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez és a melegvíz-ellátáshoz szükséges energiát, irodaépületek és oktatási épületek esetén pedig a mesterséges világítás energiaigényét is.