Energiatakarékosság: jövő évtől vastagabb szigetelés kell!
Január 1-jétől lép életbe az a belügyminisztériumi rendelet, amely az állami, önkormányzati épületek energetikai felújításával kapcsolatban határozza meg a szigetelések mértékét. A meghatározott mérték – a skandináv államokat nem figyelembe véve – Európa legszigorúbb szintjét fogja jelenteni. Az állami intézményeknél esedékes energetikai felújítás során 2015. január 1-jétől már az új határértéket kell figyelembe venni.
Régóta tudható, hogy a hazai épületek energiahatékonysága rendkívül rossz mutatókkal rendelkezik. Az új BM-rendeletnek köszönhetően azonban jelentős javulás kezdődhet, első körben a közintézmények esetében. A rendelet hivatkozik arra is, hogy 2018. január 1-jétől már a tisztán önerős családi házas, lakóépületek építésénél és felújításánál, valamint fűtéskorszerűsítésénél is az új, úgynevezett hőátbocsátási értéknek kell megfelelni. Szakemberek szerint ugyanis a homlokzati hőszigetelés vastagsága centiméterenként 3-4 százalékos energiamegtakarítást hozhat a fűtésre fordított költségekben. A rendelet szerint egyébként az eddig általában alkalmazott 8-10 centiméteres szigetelés helyett mintegy 15-20 cm vastagságúnak kell lennie. A rendelet megfogalmazza, hogy a hőátbocsátási érték (U-érték) 0,24 fölé nem mehet, melyhez kb. 15-20 centiméteres szigetelés alkalmazása szükséges.
A beépítetett kazán hatékonyságát is emelik
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felmérése szerint a középületek (hivatalok, iskolák, óvodák, állami irodák stb.) fűtési célú energiafelhasználása során mintegy 40-50 százalékos veszteséget mérhetünk, ami rendkívül magas szám. Hazánkban jelenleg mintegy 1200 állami tulajdonban lévő épület van. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig remélhetőleg 2400 épületet fognak felújítani vagy fűtését korszerűsíteni. A fűtéskorszerűsítés – tehát pl. a fűtés vagy fűtési rendszer felújítása és az ennek során történő kazáncsere – témakörében is várható a műszaki feltételek szigorodása: 2015 második felében az EU korábbi direktívája nyomán hazánkban is már csak az igazán hatékony földgázzal üzemelő kondenzációs kazán lesz beépíthető az épületekbe. Egyes vélemények szerint még a kondenzációs kazánok gyengébb hatékonyságú változatai is kívül eshetnek az alkalmazható készülékek körén. Bár a kondenzációs kazán drágább a hagyományosnál, kevesebbet fogyaszt, kevesebb szennyezőanyagot bocsát ki és jóval biztonságosabban üzemel. Ha többet akar megtudni a kondenzációs kazán működéséről és előnyeiről, hívjon fel egy Energiapartnert. Itt keresheti meg a lakóhelyéhez legközelebb működő Energiapartner épületgépészeti céget.