A fűtéstechnika területén az új építések esetén az elektromos hőszivattyúk domináns szerepet játszanak. Ezek a hőtermelők azonban a régi épületekben való alkalmazásnál is megbízhatóan és környezetbarát módon üzemelnek.
Németországban az új lakóépületek tervezésénél a földgázzal való fűtés erőteljesen veszít a jelentőségéből.
A légtömör építésmódnak köszönhetően a szellőztető-berendezések létesítése majdnem minden új építésnél, és sok felújításnál is ajánlott.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,97 milliárd Ft keretösszegben írt ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére, és telepítésére, amelynek forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a passzívházakban a nyári hőség esetén hűvösebb van, mint a hagyományos épületekben.
A nyitott hűtési rendszereket üzemeltetőknek nagy gondot kell fordítaniuk a csírák és más szennyeződések elkerülésére. Ezt a 2047 számú VDI-irányelv (Higiénia a hűtőtornyok esetében) is megköveteli.
Az elmúlt napokban több helyen is lehetett olvasni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kihirdette fűtéskorszerűsítési lakossági pályázatát, melynek deklarált célja a kazán és radiátorok cseréjével az energiahatékonyság növelése a klímavédelem, azaz a szén-dioxid kibocsátás és a szálló por csökkentése.
Németországnak az energiaimporttól való függését gyorsan csökkentenie kell, hogy biztosíthatók legyenek az ellátásbiztonság és a megfizethető energiaárak.