Fűtéskorszerűsítés, fűtésszerelés, gázszerelés, napkollektor rendszerek

Energia tudástár

A smart home, azaz az „okoslakás” feladata, hogy életünket könnyebbé, komfortosabbá, ezzel együtt biztonságosabbá tegye. Az ilyen lakások kialakításánál a döntés során segítségünkre lehet a következő hat kritérium átgondolása.

– Ennék valami édességet, édesem…! – fordult felesége felé a középkorú férfi, miközben beállította kedvenc tévécsatornájukat, készülve az esti filmre. – Miért, nem volt elég a vacsora? – kérdezett vissza a nő, de már indult is, hogy kedvében járjon férjének. – Palacsinta jó lesz?

Harmonikus történet kezdődik, de gondolná azt a kedves olvasó, hogy majdnem tragédiába torkollik?

A látogató haszna: online információ

 

Az Energiapartner klaszter honlapja igazi csemege a látogató polgár vagy a felelős gondnok számára.
Egyfelől az ország teljes területéről lát épületgépész kisvállalkozásokat, amelyek az Energiapartnerhez csatlakoztak illetve csatlakozhattak. Vagyis csupa olyan mester és vállalkozás szerepel itt, akik/amelyek ellenőrizhetőek, egy szervezet által korszerű információkkal ellátottak, leinformálhatók.
A látogató, mint potenciális megrendelő, ezzel máris kiszűrt egy sor kóklert, jó néhány nem ellenőrizhető, „tegnap alakult-holnapra eltűnik” vállalkozást.

A megújuló energia hasznosítása elsősorban klímavédelmi célokból támogatott, sőt követelmény az EU területén. Ezen belül az egyes tagállamok részben a földrajzi adottságaiknak, részben az anyagi lehetőségeiknek megfelelően, eltérő módon igyekeznek eleget tenni a célok elérése érdekében vállalt feladataiknak. Hazánk ebben a tekintetben nem sorolható az élenjáró tagok közé, elsősorban az anyagi lehetőségek korlátai miatt, de a meghozott intézkedések sem mindig tűnnek elég hatékonynak.

A készülék gyártójának útmutatója szerinti gyakorisággal (általában évente vagy kétévente) végzett karbantartás kötelezettségét a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet egyértelműen előírja. Elmaradására visszavezethető károkért, személyi sérülésekért, balesetekért ennek megfelelően a tulajdonos felelős.

A gázkészülék arra szolgál, hogy a felhasználó részére megfelelő komfortot biztosítson. Rendszeres karbantartása tehát az üzemeltetőnek (tulajdonosnak) nem csak jogilag is szabályozott kötelessége, hanem a saját jól felfogott érdeke. Rendeltetésszerű használat és rendszeres karbantartás esetén is, bizonyos idő után előjönnek olyan hibák, amelyeket a készülék egyes elemeinek természetes elhasználódása okoz, és amelyek javít(gat)ása egyre költségesebb. Az elhasználódással együtt romlik a készülék energetikai hatásfoka is, ami viszont közvetlenül a gázfelhasználást növeli.

Tallóztunk a német honlapokon, ott vajon hogyan állnak ezzel?

A társadalom és az emberi életfeltételeket biztosító környezet fenntartásához energiára van szükség, az ipai forradalmat követő évtizedek óta, rohamosan növekvő mértékben. A folyamatos technikai-technológiai „fejlődés” és vele párhuzamosan az egyének kényelmesebb élet iránti igénye a felhasználható energiaforrások kimerülését és az egészséges környezetünk pusztulását okozhatja.

Az energiatakarékosság mára nemzeti műfajjá vált, hiszen a fűtésre fordított költségek a családi kiadások jelentős részét teszik ki. Szerencsére egyre többen gondolják azt, hogy hatékony megoldás a fűtéskorszerűsítés, esetleg a kazán cseréje, vagy éppen korszerű biomassza felhasználású kazán alkalmazása.
Ezzel együtt a tél közeledtével a levegő minőségét rontva egyre többen égetik el a háztartási, ház körüli hulladékot, ami több kárt okoz, mint gondolnánk.

A hatékony energiafelhasználás mindannyiunk érdeke, bár ennek megvalósítása a mindennapok során anyagi áldozatot kíván. Az Európai Unió felismerve a hosszú távú pénzügyi és környezeti előnyöket, kötelezte a tagországokat, hogy energetikai tanúsítvány bevezetésével ösztönözzék polgáraikat az energiatakarékos megoldások használatára.

Sajnos Magyarországon sem természetes, hogy egészséges csapvíz áll minden fogyasztó rendelkezésére. Akiknek nincs ilyen gondjuk, azok közül pedig sokan még ma sem fordítanak elég figyelmet a víztakarékosságra. Ezzel nem csak a véges ivóvízkészleteinket pazaroljuk, hanem saját pénztárcánkat is terheljük.

Ahogyan azt az iskolában mindannyian tanultuk, az égéshez oxigénre van szükség. Ezt ugyanúgy figyelembe kell vennünk ma, mint egykor őseinknek a tábortűz esetében. Tehát a legmodernebb gázüzemű, vagy más tüzelőberendezéssel üzemelő fűtési rendszerek esetében is gondoskodnunk kell a szellőzés módjáról, a tökéletes működtetés és a saját egészségünk érdekében is.

Aki a környezetbarát életmódra fokozottan törekszik, meg kell fontolnia, hogy nem vagy csak csökkentett időtartamban és teljesítménnyel használ pl. a lakásában hűtés céljára klímatizáló berendezést, splitklímát stb. A klímatizáló berendezések használata fejezi ki talán legjobban azt az ellenmondást, hogy miközben a meleg ellen védekezve hűtjük az épületet, a felhasznált áram termelése közben keletkezett üvegházhatású szén-dioxiddal hozzájárulunk a légkör további felmelegedéséhez (ha megállnak az ezzel kapcsolatos elméletek).

Olvasói levél

Kedves Mindenki, akit érdekel a fűtéskorszerűsítés és az energiatakarékosság egy régi ház felújítása kapcsán!

Sík kollektor

Az ún. sík napkollektor rendszer vagy sík kollektor leggyakrabban egy elöl üvegezett, hátul hőszigetelt lapos dobozban elhelyezett csőjáratos, sötét színű lemez. A napsugárzást a sötét színű, ún. szelektív bevonattal ellátott lemez nyeli el, amitől felmelegszik. Az így keletkezett hőenergiát a lemezre erősített csővezetékben áramoltatott hőátadó folyadékkal lehet a napkollektorból elvezetni.

A hőszivattyús rendszerek olyan berendezések (készülékek), amelyek hőt vonnak el a környező levegőből vagy vízből vagy a talajból és ezt a hőt emelt (fűtés), vagy esetenként csökkentett (hűtés) hőmérsékleten bevezetik az épületbe. A hőmérséklet emeléséhez szükséges energiát a hőszivattyús rendszerek általában villamos hajtású kompresszorral viszik be a rendszerbe.

A gáz fogyasztói rendszer létesítése vagy a meglévő rendszer módosítása, bővítése – azaz a gázszerelés – kizárólag a Magyar Mérnöki Kamaránál bejegyzett szaktervező által megtervezett és a helyileg illetékes gázszolgáltató által előzetesen engedélyezett kiviteli tervek – vagyis gázterv – szerint megengedett.

A gázrendszerek telekhatáron belüli csatlakozó vezetékét és a gázmérő utáni gázfogyasztó berendezést rendeletben előírt időközönként műszaki-biztonsági szempontból felül kell vizsgáltatni. A rendelet által előírt és részletesen szabályozott szakmai eljárás a gáz műszaki biztonsági felülvizsgálat. Ennek célja a baleseti kockázat (pl. gázszivárgás, szénmonoxid-visszaáramlás) csökkentése. Az elvégeztetése a tulajdonos feladata.

Javasoljuk a kazáncserét, ha az Ön berendezése már elhasználódott, ami miatt pazarlóan működik és nem üzembiztos. A kazáncsere akkor is ajánlott, ha a kazán 15-20 évnél idősebb, azaz már műszakilag elavult.

A kondenzációs kazán fejlett, modern, környezetkímélő és energiahatékony fűtési megoldás.

Nyugat Európában jelentős az elterjedtsége, több országban nem is forgalmazhatnak a kondenzációs kazánnál gyengébb hatásfokú, hagyományos kazánt. Magyarországon, ahol a földgázhálózat kiépítettsége igen nagy, alacsony energiafogyasztása és környezetkímélő volta miatt előnyös megoldás a földgázüzemű kondenzációs kazán felújított fűtési rendszer vagy új épület esetében egyaránt.

2012. szeptember 1. óta hatályos a nemzetgazdasági miniszter 19/2012.(VII.20.) NGM rendelete a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések időszakos, kötelező felülvizsgálatáról.

Az új épületekbe vagy átépítés, korszerűsítés után a régi épületekbe a beépítendő épületgépészeti rendszereket a üzembiztos és takarékos üzemeltetés érdekében ajánlatos épületgépészeti tervezés után kiviteleztetni. Ha ezt Ön elvégezteti, az épületgépészeti tervezés és az azt követő pontos és szakszerű kivitelezés következtében hosszú évekig hatékony és jó rendszer fogja kiszolgálni Önt.

Ahogyan egy gépkocsi vásárlásakor a vevő számára nagyon fontos szempont a gépkocsi üzemanyag-fogyasztása, ugyanígy egy lakás vásárlásakor vagy bérbevételénél is szeretnénk tudni a lakás várható energiaigényét. Az épületenergetikai tanúsítás során számszerűen meghatározásra kerül az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet, amely lakóépületek esetében magába foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez és a melegvíz-ellátáshoz szükséges energiát, irodaépületek és oktatási épületek esetén pedig a mesterséges világítás energiaigényét is.

Biomasszának nevezzük az energiatermelésre is gazdaságosan használható szerves növényi termékeket (pl. fa), az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékeket (pl. kukoricaszár, szalma, stb.). Az ezek eltüzeléséből keletkező hő megújuló energiának tekinthető. Eltüzelésükre csak az adott tüzelőanyag tüzelési jellemzőinek megfelelő felépítésű biomassza kazán alkalmas.

joomla vector social icons

Cégkereső

Ügyfélszolgálat 8-17 óráig:

30/866-78-83

 

Keresés a cikkekben