Fűtéskorszerűsítés, fűtésszerelés, gázszerelés, napkollektor rendszerek

Megtérül-e az ablakcsere?

Tallóztunk a német honlapokon, ott vajon hogyan állnak ezzel?

Energetikai szempontból az ablak a ház gyenge pontja. Ezen keresztül nyomul be a hideg a lakásba és távozik a drágán megtermelt meleg. Az épületek hőveszteségének átlagosan 15%-áért az ablakok felelősek.

Németországi szakvélemények szerint egy ablakcsere akkor lehet gazdaságilag is megtérülő, ha a régi ablak hőátbocsátási tényezője 2 W/m2K értéknél nagyobb. Ennél jobb, vagy jó állapotú ablakot energiamegtakarítási céllal csak akkor érdemes cserélni, ha azzal egyidejűleg egyéb energaiahatékonyságot javító intézkedést is elvégeznek. Elsősorban a határoló falak és a födém hőszigetelését, valamint a fűtési rendszer korszerűsítését.
A 60-as években még készültek egyrétegű ablakok, amelyek U-értéke átlagosan 5,8 lehetett. A 70-es évektől kezdve általánosnak tekinthető kétrétegű, gáztöltés nélküli ablakok hőátbocsátási tényezője 2,7 körüli, míg a manapság használt, gázzal töltött, 5-kamrás, kétrétegű ablakoké 1,0-1,2 W/m2K. Ezeknél is jobbak a korszerű, háromrétegű ablakok U-értéke, 0,5-0,7 W/m2K.
Ökölszabályként elfogadható, hogy a hőátbocsátási tényező 0,1 W/m2K értékű csökkentésével, m2-enként 1 liter tüzelőolaj takarítható meg. Ebből adódóan a rossz állapotú, régi ablakok lecserélésével akár 50% fűtési energia megtakarítás is elérhető.
A korszerű, energetikailag megfelelő ablakokban igen nagy a választék. A műanyag ablakok előnye, hogy általában olcsóbbak, jól tisztíthatók. A legjobbak 5-7 kamrásak, 2- vagy 3-rétegű üvegezéssel.
A faablakok statikailag jobbak a műanyagnál, műemlék épületeknél szinte kizárólagosan ezeket építik be. A fa-alumínium ablakok rendelkeznek a műanyag és a fa ablakok előnyeivel és strapabírók.

A lakás ablakainak tervezett cseréje előtt energetikai szakember véleményét is tanácsos kikérni. Előfordulhat ugyanis, hogy a korszerű ablakok beépítése után nem az ablakfelületek lesznek a leghidegebbek, hanem a gyengén szigetelt külső határoló falfelületek, különösen, ha a „jó” hővezetést helyenként hőhidak is segítik. Ez azt eredményezi, hogy a belső térben folyamatosan keletkező pára nem az ablakfelületeken, hanem a hideg falakon csapódik le. A jól záró ablakok azonban nem engedik a korábban természetesnek tekintett szellőzést sem, ezért a leghidegebb pontokon, jellemzően a sarkokban, vagy pl. a fal elé állított bútorok mögött megindul a penészedés.
Ezt a bent lakók egészségére és a ház állagára egyaránt káros jelenséget meg lehet előzni, ha az ablakcserével egyidejűleg a határoló falakat is ellátjuk megfelelő hőszigeteléssel. Emellett is szükséges azonban a rendszeres szellőztetés, mert lakásokban, szokásos életvitel mellett naponta és fejenként 3-4 liter vízgőz kerül a lakás légterébe.
A friss levegőre természetesen az egészséges komfort-érzet biztosítása céljából is szükség van, a kilélegzett széndioxid feldúsulása rontja a közérzetet és csökkenti a fizikai és a szellemi teljesítő képességet.
Az új energetikai követelmények leghatékonyabban szabályozott, hővisszanyerő szellőztetéssel elégíthetők ki. A korszerű szellőztető berendezések a belső levegő minőségétől függően változtatják a szellőztetés intenzitását. Ha mindezt egy komplex energetikai korszerűsítés keretében valósítjuk meg, amelyik figyelembe veszi a tényleges felhasználói igényeket, akkor a tervezhető 50% energiamegtakarításnak köszönhetően a felújítás költségei néhány év alatt megtérülhetnek.

2016. szeptember 16.
Gyárfás Attila

Cégkereső

Ügyfélszolgálat 8-17 óráig:

30/866-78-83

 

Keresés a cikkekben