Fűtéskorszerűsítés, fűtésszerelés, gázszerelés, napkollektor rendszerek

Tudatos energiahatékonyság a lakóépületekben

A társadalom és az emberi életfeltételeket biztosító környezet fenntartásához energiára van szükség, az ipai forradalmat követő évtizedek óta, rohamosan növekvő mértékben. A folyamatos technikai-technológiai „fejlődés” és vele párhuzamosan az egyének kényelmesebb élet iránti igénye a felhasználható energiaforrások kimerülését és az egészséges környezetünk pusztulását okozhatja.

Az újabb energiaforrások kutatása ugyan eredménnyel járhat, de rövidtávon kényszerűen csökkenteni kell az energiafelhasználás növekedési ütemét, és főleg az energiafelhasználás melléktermékeként jelentkező környezetszennyezést. Az erre irányuló törekvések hoztak némi eredményt, de elsősorban csak Európában. Az USA és a feltörekvő ázsiai államok, továbbra is a legnagyobb energiafelhasználók és egyben legnagyobb környezetszennyezők.

 

Kiindulási alapok

Hazánkban a lakóépületek energiafelhasználása rendkívül magas, több mint az összes felhasználás 30%-a. A lakóépületek döntő többsége akkor épült, amikor az energia még olcsó volt és nem voltunk rákényszerítve a kis energiafelhasználású épületek létesítésére, az energiatudatosság meg végképp nem szerepelt a köznapi szóhasználatban. Az állagjavító és az energiafelhasználást csökkentő korszerűsítések, sajnos a vártnál jóval lassabb ütemben haladnak. Az utóbbi években az új építések száma is drasztikusan csökkent, pedig az új energiahatékonysági követelmények, új építések esetében kisebb költséggel teljesíthetők lennének.
Az energiatakarékosságra, az átlag magyar fogyasztó a lakásfenntartási költségek csökkentése céljából rákényszerül, de az energiahatékonyságot is növelő korszerűsítéshez szükséges anyagiakat nem, vagy csak kis lépésekben képes előteremteni. Az ehhez felhasználható állami támogatások egyelőre esetlegesek, nem tervezhetők.

A meglévő rendszerek energiafelhasználását csökkenteni, csak korlátozott mértékben lehetséges. A lakóépületek jó közérzetet és egészséges életet biztosító komfortjának csökkentése nem lehet cél. Az elmúlt években meghirdetett energetikai pályázatok elsősorban az épületek külső hőszigetelését és a nyílászárók cseréjét támogatták jelentős eredménnyel, de messze nem elég hatékonyan. A fűtési rendszerek korszerűsítése háttérbe szorult.

 

Energiahatékony megoldás a komplex felújítás

Az energiahatékonysági témában született minden tanulmány, a komplex felújítást tartja a leghatékonyabb megoldásnak. Az épület hőveszteségét csökkentő különböző hőszigetelések és a nyílászárók cseréjének eredményeként adódó, csökkent hőigénynek megfelelően, egyidejűleg célszerű elvégezni a fűtési rendszer korszerűsítését is. Az alacsonyabb hőveszteség lehetővé teszi a kisebb hőteljesítményű fűtőberendezés létesítését. A meglévő felújítás előtti állapotnak megfelelően méretezett, viszonylag nagy felületű hőleadók (pl. radiátorok) általában alkalmasak az alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszerhez, tekintettel arra, hogy a hőszükséglet jelentősen csökkent. Adódik, pl. gáztüzelés esetében, nagy szabályozási tartományú, kondenzációs üzemű fűtőkazánt építsünk be. Ezek hatásfoka annál magasabb, minél alacsonyabb előremenő fűtési vízhőmérséklettel üzemelnek. (Kondenzációs hőnyereség.)

További jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, a fűtési rendszer szabályozása. A kazán külső hőmérsékletről vezérelt fűtési vízhőmérséklet szabályozásának, és a lakás helységenkénti hőmérsékletszabályozásának jelentősége (pl. termosztatikus radiátorszeleppel), ma már elfogadottnak tekinthető. Főleg nagyobb, vagy vegyes (pl. padlófűtés és radiátoros fűtés) rendszerek esetében, az épület tájolását, és az egyes egységek eltérő rendeltetését figyelembevevő, egymástól függetlenül szabályozható fűtési körök létesítése nélkül a mai energiahatékonysági követelmények nem teljesíthetők. A rendszer hidraulikai beszabályozása legalább ugyanilyen mértékben fontos. A keringetett rendszerben uralkodó, változó nyomás és a mindenkori térfogatáram szabályozásával biztosítható, hogy az egyes hőleadók – függetlenül a többi pillanatnyi üzemi állapotától – mindig a kívánt hőmérsékletűek legyenek.

Gyakorlati tapasztalatok szerint, a fűtési rendszer korszerűsítésével általában nagyobb az energiamegtakarítás, tehát, a költségek gyorsabb megtérülése várható, mint az épület hőszigetelésével. A legjobb eredményt természetesen a komplex felújítás hozza, azonban ha ennek összes költsége túl magas, akkor is célszerű két, legfeljebb három ütemben a komplex korszerűsítést megcélozni.

A jó légzárású ablakok elterjedése magával hozott egy új feladatot is, a lakások mesterséges frisslevegő ellátását. Ez többnyire szabályozott szellőztető rendszer beépítésével oldható meg. Energiahatékonynak akkor tekinthető, ha a belső levegő hőtartalma hővisszanyerő beiktatásával részben hasznosítható.

 

Megújuló energia hasznosításával a légkörünk védelméért

 Külön szempontként kezelendő a megújuló energiaforrások esetleges alkalmazása. Új építések esetében ennek lehetőségei feltétlenül elemzést igényelnek. Elsődleges szempont az energiaforrás hozzáférhetőségének kérdése, azaz rendelkezésre áll-e folyamatosan, vagy csak időszakosan. Időszakos hozzáférhetőség esetében, megfelelő energiatárolási lehetőség hiányában, szükséges más energiát hasznosító berendezés párhuzamos létesítése is. A megújuló energia alkalmazhatóságának fontos kérdése továbbá, hogy a szükséges eszközök elhelyezhetők-e az adott épületben, vagy közvetlen környezetében. Ilyen kérdés pl. a fatüzelés esetében a tüzelőanyag tároló, vagy a talajszondákról működő hőszivattyú esetében a megfelelő nagyságú és megfelelő adottságú szabad terület is.

Egyre népszerűbbé válik a helyi elektromos energiatermelés napelemekkel, tekintettel arra, hogy a napsütéses időben termelt felesleges energiát, az áramszolgáltató köteles megvásárolni. Ez a rendszer a felhasználó számára végső soron, mint egy „energiatároló” működik. Kérdés természetesen, hogy ez a rendszer meddig tartható fenn. A mai villamos erőművek üzemeltetési feltételei szempontjából nem előnyös megoldás, különösen, ha egyébként is túlkínálat van a nemzetközi áram-piacon.

Sajnálatos, hogy hazánkban az elektromos energia előállításához hasonlóan, napkollektorokkal hasznosított hőenergia támogatása gyakorlatilag nem megoldott. Emiatt a napkollektoros hőtermelést elsősorban használati melegvíz részleges előállítására alkalmazzák, esetenként azonban fűtés rásegítőként is gazdaságos lehet.

Megújuló energia alkalmazása az újonnan épülő lakóépületek energiaigényének legalább részbeni fedezésére 2020-tól kötelező lesz. Többszintes lakóépületek esetében, városias környezetben, ez még sok megoldandó feladatot jelent. Családi házas környezetben, azonban már ma is hatékony lehet.

Minden új építés, és minden korszerűsítés egyedi feladatnak tekintendő. Az energiahatékonysági lehetőségek legjobb kihasználása, megalapozott szakmai felmérésen alapuló döntés és a szaktervezői, valamint a kivitelezői tevékenység minőségének függvénye. Ehhez elengedetlenül szükséges a helyi adottságok és a rendelkezésre álló anyagiak mellett, a megalapozott felhasználói igények pontos figyelembe vétele is.

A felhasználók energiatudatosságának növelése hazánkban még további jelentős potenciál az energiahatékonyság növelésére.

Gyárfás Attila

2015. december 16.

Cégkereső

Ügyfélszolgálat 8-17 óráig:

30/866-78-83

 

Keresés a cikkekben