Fűtéskorszerűsítés, fűtésszerelés, gázszerelés, napkollektor rendszerek

Épületgépészeti megoldások egy 50 éves ház felújítása közben (1. rész)

Olvasói levél

Kedves Mindenki, akit érdekel a fűtéskorszerűsítés és az energiatakarékosság egy régi ház felújítása kapcsán!

Nyár közepén vettünk egy 50 éves, 65 m2-es „sátortetős” házat, amit már évek óta nem laktak. A célunk az volt, hogy a viszonylag szerény anyagi lehetőségek ellenére komfortos, kellemes lakhelyet alakítsunk ki.

Olyan problémákról, döntési helyzetekről és feladatokról írok, amivel találkoztunk és amelyekkel nagy valószínűséggel találkozni fognak mások is, ha hasonló korú házat újítanak fel.

Nem épületgépészeti vagy energetikai kérdés, de azért röviden érintem, hogy a három szobás, kis konyhával és folyosóval rendelkező házikóból kivetettünk két falat, amitől lett egy konyhás-étkezős nappalink és két hálószobánk (és persze a fürdő + wc).

Az első átalakítás az aljzatot érintette. A szobákban homokra tettek deszkapadlót és arra szögezték a parkettát, talán úgy 30-40 éve. A talajpárától lassan de biztosan tönkrement ez a két rétegű faszerkezet, ki kellett dobni az egészet. Mélyítés után alulról indítva új, korszerű aljzatot csináltattunk: 5 cm kavics, 5 cm beton, 4 mm vízszigetelés, 5 cm hőszigetelés, fólia és újabb 5 cm beton következett. Persze még erre rá jön az aljzatkiegyenlítő és fólia és laminált parketta. Ilyen ház felújításakor ma már elengedhetetlen az aljzatba a hőszigetelés, nem is szabad mást gondolni erről. Ugyanis a beton inkább hővezető anyag, mint hőszigetelő….

 

Vízszigetelés

Jó ha tudja mindenki, aki ilyen korú házat vesz, hogy a kátránypapír, amit 50 éve beraktak jól-rosszul az alap fölé, nem biztos, hogy mindenhol jól útját állja a víznek, ráadásul jó esély van arra, hogy az aljzatba elhelyezett vízszigetelő lemez nem fog mindenhol kapcsolódni a falban lévő régi kátránypapírhoz, vagyis nem fognak „összezárni”. Ezért belül és kívül is a falakra kb. 1 méter magasan lélegző vakolat lesz felhordva. Majd meglátjuk, hogy képes lesz-e a falban felfelé utat kereső talajpára kiszellőztetésére.

 

Vízszerelés

Ez jelentette a legkisebb problémát, mert azon kevés dolgok közé tartozott a vízvezeték, ami nem ötven éves a házban. Szerelésre azért szükség volt, ugyanis miután a földből feljött a vízvezeték a fűtetlen tározón keresztül jutott a házba. Az épületgépész mérnökkel – akitől terveket kértünk a vizes rendszerre, a fűtési rendszerre és a gázra is – megbeszéltük, hogy nem kizárt olyan nagy fagy, amitől a tárolón keresztüli vezetékszakasz elfagy, ezért módosítottuk a nyomvonalat.

 

Fűtés és melegvíztermelés – ami volt

Amit találtunk a felújítás megkezdése előtt: a rozsdásodástól kilyukadt, fahasábokkal és szénnel fűtött kazán a pincében. A rendszer másik hőforrása egy parapetes (oldalfali égéstermék-kivezetésű) FÉG kazán volt a konyhában, ami valószínűleg még működőképes volt, legalábbis az utolsó tulajdonos ezzel fűthetett. A két kazán iszonyú vastag csövekkel volt összekötve a radiátorokkal, amelyek szintén nagyon rossz állapotban voltak. A pincében elhelyezett kazán – mivel alacsonyabban volt a fűtött radiátoroknál – gravitációsan működött, azaz képes volt szivattyú nélkül keringtetni a radiátorok felé a vizet. A gázkazán használatakor a kazántestben elhelyezett szivattyú keringtette a fűtési rendszer vizét. A meleg vizet a fürdőszobában elhelyezett villanybojler termelte.

 

Fűtésszerelés, gázszerelés és melegvíztermelés – ami lett

A fűtési rendszer megtervezését, amint írtam – ellentétben a hazai gyakorlattól – épületgépész mérnökre bíztuk. Egy jól felkészült fűtésszerelő természetesen képes pontosan megtervezett fűtési rendszert összeállítani, de sok fűtésszerelő fejben, ökölszabályok alapján „tervez”, aminek a túlbiztosítás miatt általában túlméretezett, esetenként hibás rendszer és kazán az eredménye. Ezt javasolnám: vagy épületgépész mérnököt vagy olyan épületgépész szakembert kell megbízni, aki – esetleg épületenergetikai szoftver használatával – kiszámolja az épület, sőt az egyes helyiségek hőigényét, és minden helyiségre pontosan méretezi a radiátort meg persze magát az egész rendszert. Tehát a mi esetünkben a fűtésszerelő fűtési tervet kapott és az alapján dolgozott. Megnyugtató volt a helyzet mindenkinek – és nagyon valószínű, hogy jól működő, takarékos rendszert kapunk.

 

Padlófűtés pro és kontra

Az épületgépész mérnökkel latolgattuk, hogy legyen-e padlófűtés. Itt szóba kerültek régi hiedelmek, pl. hogy az ízületeknek nem tesz jót, de megtudtuk, hogy az a régi, magasabb hőmérséklettel üzemelő padlófűtésekre volt igaz, a mai padlófűtések – ha jól vannak tervezve! – az alacsony hőmérsékletű fűtővizet termelő kondenzációs kazánoknak köszönhetően már problémamentesek. Azonban azt a problémát, hogy a hálószobában esetleg nagyjából az alvási magasságban keveri fel a port a padlófűtés, a mérnök úr megemlítette, ezért nem is javasolta oda, csak a nappaliba. Végül költségtakarékossági okból, meg azért mert úgy tűnt, hogy esetleg nem lesz elég a padlófelület a padlófűtésnek a nappaliban, csak radiátorok kerültek a fűtési rendszerbe. Mint megtudtuk, kicsit drágább a padlófűtés elhelyezése a betonba, mint a radiátor, még akkor is, ha a fűtésszerelő egyszerűen csak egy vashálóra szerelte volna fel a műanyagcsöveket. És radiátorokkal egyszerűbb (ezért olcsóbb) a fűtési körök elosztója is.

 

Radiátorok és a fűtési rendszer méretezése

Az épületgépész mérnök az egész házról méretet vett, és csak emlékezetből írom, hogy mire volt kíváncsi: a falak anyaga, vastagsága, lesz-e és milyen vastagon hőszigetelés a falakon, lesz-e a födém hőszigetelve, milyen rétegekből van a födém? További kérdések még: ablakok mérete és minősége, melyik lesz cserélve, melyik nem, hányan fogunk lakni az épületben? Menet közben derült ki, hogy az egyik kis méretű ablak esetleg nem lesz kicserélve új műanyag ablakra. A tervezőnk azonnal jelezte, hogy akkor a régi ablak alá nagyobb radiátor kell, mert ő a műanyag ablak figyelembe vételével számolta ki a radiátor nagyságát. (Szóval ennyire pontos a fűtési terve, hogy egyetlen tényező már azonnal „mozdítja” a radiátor méretét...)

 

A hőtermelő: kondenzációs kombi kazán

Bár fürdéshez, kézmosáshoz egyenletesebb hőmérsékletű meleg vizet biztosítana a gázkazán + gázbojler párosítás, hely- és költségtakarékosság miatt a kondenzációs kombi gázkazán mellett döntöttünk, vagyis olyan kazán mellett, amiben van egy átfolyós vízmelegítő is. Szóba került még olyan kondenzációs kazán is, amiben van egy kb. 30 literes tartály („mini bojler”) a meleg víznek, de az megint csak drága lett volna (meg elég nagy helyet foglalt volna), úgyhogy ejtettük. És szóba került, hogy ne kondenzációs kazán legyen, hanem hagyományos, mert az 100 ezer forinttal olcsóbb (ugye, milyen reális magyarországi felvetés?), de a tervezőnk azt jósolta, hogy 2 tél alatt behozza a kondenzációs kazán az árkülönbözetet… Hallgattunk rá. Úgy tudom, hogy Angliában meg Hollandiában nem vagy alig lehet nem kondenzációs készüléket beépíteni…

Erről a technológiáról itt most csak annyit, hogy a kondenzációs kazán a távozó forró füstből (nevezhetjük égésterméknek is) még kinyeri a hő jelentős részét, ami így a fűtővizet melegíti.
Még egy érdekesség: a tervezőnknek fontos volt, hogy olyan kazánt ajánljon, ami nagy tartományban „modulál”, vagyis a magas teljesítmény mellett igen alacsony teljesítményszinten is tud üzemelni. Ez a fűtés hatékonysága vagyis az energiamegtakarítás miatt fontos. A kazánunk végül 24 kW-os lett, az épületgépész mérnök úgy tervezte a fűtési rendszert, hogy képes lesz kezelni azt a helyzetet, hogy egy vagy két télen még nem lesz körbeszigetelve a ház, és azt is, ha már igen.

Most itt tartunk. Legközelebb megírom a gázszerelést, a födémszigetelést, az ablakcserét és ezzel összefüggésben a légcserét és hogy milyen lett a tényleges komfort a lakásban.

Cégkereső

Ügyfélszolgálat 8-17 óráig:

30/866-78-83

 

Keresés a cikkekben