Épületenergetikai tanúsítás - röviden a legfontosabb tudnivalókról
Épületenergetikai tanúsítás, épületenergetikai tanúsítvány
Ahogyan egy gépkocsi vásárlásakor a vevő számára nagyon fontos szempont a gépkocsi üzemanyag-fogyasztása, ugyanígy egy lakás vásárlásakor vagy bérbevételénél is szeretnénk tudni a lakás várható energiaigényét. Az épületenergetikai tanúsítás során számszerűen meghatározásra kerül az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet, amely lakóépületek esetében magába foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez és a melegvíz-ellátáshoz szükséges energiát, irodaépületek és oktatási épületek esetén pedig a mesterséges világítás energiaigényét is.
Az épületenergetikai tanúsítás során kiállított tanúsítvány épületeink energiaigényének csökkentését szolgálja, amennyiben tájékoztat az épület vagy lakás energetikai minőségéről. A tanúsító a tanúsítványban javaslatot tesz az energiamegtakarítás módjaira, például megújuló energiaforrások alkalmazása révén, amelynek egy igen elterjedt módja a napkollektorral történő melegvíztermelés.
Mi alapján kerül kiállításra az épületenergetikai tanúsítvány?
Az épületenergetikai tanúsítvány kiállítása során részletes számítások alapján meghatározásra kerül az épület fajlagos primer-energiaigénye kWh/(m2év) mértékegységben, vagyis az épület hasznos alapterületének 1 m2-ére, és egy teljes évre vonatkoztatva. (A primerenergia-igény a telekhatáron átvett, és az energiaszolgáltató (például földgázszolgáltató társaság) felé kifizetendő úgynevezett végenergia-igény fedezéséhez szükséges energiamennyiség, annak a járulékos energiamennyiségnek a figyelembevételével, amely a telekhatáron, mint rendszerhatáron kívül a mindenkor felhasznált tüzelőanyag kitermelése, átalakítása és elosztása révén jelentkezik.)
A továbbiakban a primer-energiaigény vagy másképpen az összesített energetikai jellemző számolt értékét össze kell vetni az adott épületre meghatározott követelmény-értékkel. A különböző rendeltetésű épületek és így a lakások/családi házak esetén is ez a követelmény-érték az épület burkoló felülete és térfogata hányadosától, vagyis az A/V-aránytól függ, nevezetesen minél nagyobb ez a hányados, bizonyos határok között annál nagyobb követelmény-érték engedhető meg, tekintettel arra, hogy tagolt homlokzatú épületek fűtési energiaigénye ugyanolyan minőségű hőszigetelést és egyéb műszaki paramétereket feltételezve nyilvánvalóan nagyobb az azonos alapterületű, és síkban tartott homlokzatokkal rendelkező épületek fűtési energiaigényénél; gondoljunk csak a 60-as években nagyszámban épület sátortetős családi házakra.
Az épületenergetikai tanúsítvány megmutatja, hogy az adott épület számolt primer-energiaigénye (összesített energetikai jellemzője) a követelményérték hány százalékát teszi ki. Ez alapján az épületeket A+-tól kezdődően egészen I-ig a tanúsítók az alábbi 10 csoport valamelyikébe sorolják be. Minél kisebb az így meghatározott százalékos érték, annál inkább energiahatékony az épület.