Az új éghajlatváltozási stratégia jövőképe Magyarországról

A kormány klímapolitikai stratégiája egyelőre még tervezet szintjén létezik, azonban megtaláljuk benne azokat a mozzanatokat és jövőbeni intézkedéseket, amelyekkel sokat tehetünk az energiafelhasználás – és ezzel együtt a klímát befolyásoló szennyezőanyag-kibocsátás – csökkentéséért.

Változik az uniós - köztük az energetikai felújításokra fordítható - források felhasználása a 2014-2020-as fejlesztési szakaszban. Átalakul a hazai intézményrendszer, a tervezés során a nemzeti célokat összehangolják az összeurópai célokkal.

Lakás vásárlásakor a döntést befolyásoló legfontosabb szempontok egyike, amit a reménybeli tulajdonosok figyelembe vesznek, az a helyiségek fűtése. Új épületek tervezésekor szintén lényeges kérdés, hogy mivel és milyen módon fűtjük majd az adott ingatlant. Ugyanennyire nagy a jelentősége annak is, hogy ki, mikor, hogyan végzi el a fűtésszerelés feladatát.

Sík kollektor

Az ún. sík napkollektor rendszer vagy sík kollektor leggyakrabban egy elöl üvegezett, hátul hőszigetelt lapos dobozban elhelyezett csőjáratos, sötét színű lemez. A napsugárzást a sötét színű, ún. szelektív bevonattal ellátott lemez nyeli el, amitől felmelegszik. Az így keletkezett hőenergiát a lemezre erősített csővezetékben áramoltatott hőátadó folyadékkal lehet a napkollektorból elvezetni.

A hőszivattyús rendszerek olyan berendezések (készülékek), amelyek hőt vonnak el a környező levegőből vagy vízből vagy a talajból és ezt a hőt emelt (fűtés), vagy esetenként csökkentett (hűtés) hőmérsékleten bevezetik az épületbe. A hőmérséklet emeléséhez szükséges energiát a hőszivattyús rendszerek általában villamos hajtású kompresszorral viszik be a rendszerbe.

A gázrendszerek telekhatáron belüli csatlakozó vezetékét és a gázmérő utáni gázfogyasztó berendezést rendeletben előírt időközönként műszaki-biztonsági szempontból felül kell vizsgáltatni. A rendelet által előírt és részletesen szabályozott szakmai eljárás a gáz műszaki biztonsági felülvizsgálat. Ennek célja a baleseti kockázat (pl. gázszivárgás, szénmonoxid-visszaáramlás) csökkentése. Az elvégeztetése a tulajdonos feladata.

Több mint egymilliárd forintot ítéltek meg a nyerteseknek az Új Széchenyi terv pályázatok 2012 keretében fűtéskorszerűsítés megvalósítására. A pontosabb összeg 1 milliárd 42 millió forint, vagyis ennyi támogatást kapott 1084 jelentkező az Új Széchenyi Terv fűtési rendszerek korszerűsítését támogató pályázatának keretében. Az elnyert pénz segítségével közel 2,7 milliárd forint értékű, modern fűtési megoldás szolgálja a beruházókat.

Egy két varázsige elmormolása még nem húzza ki a válságból az országot, de a jó tervezés mégis varázslatos eredményeket hozhat. Természetesen a sikerhez az összefogás is elengedhetetlen. Az Új Széchenyi Terv – ahogyan az ezt megelőző is –, az állam, az önkormányzatok és a vállalkozók együttes kockázatviselésére épül. Az Új Széchenyi terv 2012 programban az állam a fejlesztési kockázatközösségben főként a Magyarország rendelkezésére bocsátott, az EU-tól kapható támogatásokkal szállt be.

A következő ingatlan típusok tulajdonosai pályázhattak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fűtési rendszerek korszerűsítésére kiírt támogatására: családi ház, sorház, ikerház, társasház maximum 4 lakásig. Társasházakban lévő lakások egymagukban is benyújthattak pályázatot, ha önállóan (lakásfűtő, hűtő, használati melegvíz-termelő) működtetett berendezéseik vannak. A hétköznapok során Társasházi pályázatok 2012 néven is emlegetett lehetőség tehát több módon is kihasználható volt.

2011-2013 
között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek köszönhetően a tervek szerint megerősödik a gazdaság. A különféle tervekbe foglalt pályázatok és prioritást élvező projektek harmonizálnak az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) megfogalmazott hét kitörési ponthoz, amelyek elindítják a gazdasági növekedés megalapozását, továbbá lendületet adnak Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez. Ezekhez a kitörési pontokhoz szolgáltak forrásul a Széchenyi terv pályázatok.