Kérdésként merült fel benne, hogy ebben az esetben kötelező-e a kereskedelmi forgalomban kapható felfogókádak beépítése?

A válasz a következő: Amennyiben a berendezés térfogata nagyobb 220 liternél, vagy ha a berendezés vízvédelmi területen, vagy ártéri területen kerül telepítésre, akkor a berendezés a 2017. évi AwSV rendelet hatálya alá esik, amely rendelet a vizet veszélyeztető anyagokkal való bánásmódra vonatkozik. Ez a rendelet szabályozza, hogy folyékony, a vizet veszélyeztető anyagokkal feltöltött szolárberendezések, és a szabadba telepített hűtőberendezések esetén a felfogókádak beépítésétől el lehet tekinteni, ha

• az említett berendezések önműködő felügyelő- és biztonsági berendezésekkel úgy vannak biztosítva, hogy szivárgás esetén a keringető szivattyú azonnal lekapcsol, és ezzel együtt riasztás is történik a megfelelő helyre,
• hőhordozóközegként vagy a vizet nem veszélyeztető anyagokat, vagy etilén- és propilénglikol-alapú keverékeket alkalmaznak, és
• a hűtőgépeket szilárd felületre telepítik.

Ez a rendelet tehát még nagyon nagy glikol-töltetmennyiségek esetén sem írja elő a felfogókádak kötelező beépítését, hanem a szivárgásfelügyeletet részesíti előnyben. Kisebb berendezésekre pedig nincsenek konkrét előírások, így kötelezettség sem a felfogókádak beépítésére.

Forrás. KK Die KÄLTE + Klimatechnik, 2023/02.