Növelni szükséges a megújuló energiahasznosítást, de nem mindegy hogyan!
A megújuló energia hasznosítása elsősorban klímavédelmi célokból támogatott, sőt követelmény az EU területén. Ezen belül az egyes tagállamok részben a földrajzi adottságaiknak, részben az anyagi lehetőségeiknek megfelelően, eltérő módon igyekeznek eleget tenni a célok elérése érdekében vállalt feladataiknak. Hazánk ebben a tekintetben nem sorolható az élenjáró tagok közé, elsősorban az anyagi lehetőségek korlátai miatt, de a meghozott intézkedések sem mindig tűnnek elég hatékonynak.
Ismeretes, hogy Magyarországon a leginkább energiapocsékoló és ennek megfelelően a legnagyobb széndioxid-kibocsátó szegmens a lakóépületek fűtése. Az öreg, elhanyagolt épületállomány energetikai megújítása a jelenleginél sokkal hatékonyabb támogatási politikát igényelne.
A környezetünkben legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energia a napenergia és a szélenergia. Ezek hasznosításának korlátja, hogy nem folyamatosan állnak rendelkezésre, a kinyert energia hatékony és biztonságos tárolhatósága ma még csak részben, vagy csak igen nagy költséggel oldható meg. Ezt a helyzetet – a felhasználók szempontjából – jól kezeli az a hazai gyakorlat, hogy az energianyerő időben megtermelt villamos energia visszatáplálható a közhálózatba, azt mint egy végtelen kapacitású energiatárolónak tekintve. Ez az intézkedés nagyban hozzájárul a CO2-kibocsátás és az energiafüggőség csökkentéséhez egyaránt. Mindaddig, amíg ez a lehetőség fennáll. A rendszer fenntartása ugyanis nem érdeke a villamosáram-szolgáltatóknak, számukra műszakilag és anyagilag is kifejezetten hátrányos. Nekik ugyanis a maximális kapacitásukkal folyamatosan rendelkezésre kell állniuk. Az erőművek leállítása tehát szóba sem jöhet. Sőt, az energiaigény várható, folyamatos növekedésére tekintettel, az elhasználódó erőművek 10-20 éven belül tervezett leállítása újabb erőművek építését teszi szükségessé.
Sajátos magyar intézkedés a biomassza-tüzelés energiahasznosításának korlátlan támogatása. Úgy lakossági fűtési, mint villamosenergia-termelési célból. Nem valós indoka ennek, hogy a biomassza-tüzelés CO2-semleges, mert a hasznosított energiafelhasználást alapul véve, az egyik legalacsonyabb hatásfokú tüzelési mód. Emellett rendkívüli mértékben szilárd szennyeződéssel terheli a légkört. Különösen, ha a tüzelőanyag nem tiszta fa, mint pl. a fapellett, vagy a tiszta erdei vagy a fafeldolgozó üzemekből származó faapríték. Ezek jó minőségű elégetésére alkalmas, speciális tüzelőberendezések rendelkezésre állnak. Áruk, valamint a telepítésük egyéb járulékos költségei azonban csak akkor teszik gazdaságosság üzemeltetésüket, ha a tüzelőanyag olcsón (pl. üzemi melléktermék) és folyamatosan rendelkezésre áll. A porszennyezés pedig a hatékony füstgázoldali leválasztóval jelentősen csökkenthető. Nem támogatható azonban a biomassza-tüzelés, ha a tüzelőanyag az erdők kiirtásának terméke, vagy a tiszta fán kívül más szennyező anyagokat is tartalmaz.
A megújulóenergia-hasznosítás területén vállalt feladatait Magyarország eddig döntő mértékben a biomassza-tüzelésű erőművek létesítésével és a lakossági kazáncserék támogatásával teljesítette. A megvalósult egyéb megoldások hatása jóformán elenyésző. Az épületek fűtésére/hűtésére is alkalmazható különböző forrásokat hasznosító hőszivattyúk a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet érdemelnének, új építés esetén szinte elsőbbséget kellene élvezniük. Esetenként akár napelemes villamosenergia-termeléssel együtt. Városias beépítettségű környezetben a környezetbarát üzemű, jól szabályozható távfűtés lehet a jövő fűtési módja.
A hazai adottságokra tekintettel a gázenergia hasznosítása még hosszú évekig megkerülhetetlen lesz.
Készültek nagyvonalú cselekvési tervek, azonban ezek megvalósítása apró, kis lépésekben nem lehet eredményes. A hosszú távú energiapolitika kialakítása azonnali feladat, de tudomásul kell venni, hogy ez igen költséges. Megtérülése fontos, de nem csak a közvetlen anyagi költségeket kell figyelembe venni, hanem a környezetvédelmen keresztül mindannyiunk egészségének megőrzési feltételeit és nem utolsó sorban az ország energiaellátásának biztosítását. Nem elég tiltakozni az atomerőművek ellen, tenni is kell valamit.
2017. március 6.
Gy.A.