Előbb-utóbb felmerül az a kérdés, érdemes-e még tovább életben tartani egy régi készüléket. A kérdés megválaszolásához nem csak a fenti költség-tényezőket kell figyelembe venni, hanem az esetenként váratlan meghibásodások egyre nagyobb valószínűségének kockázatát, valamint azt a tényt, hogy az újabb készülékek korszerű konstrukciója és jobban szabályozható üzeme eleve gazdaságosabb, komfortosabb és főleg biztonságosabb üzemeltetést tesz lehetővé, mint a régebbi, ma már elavultnak tekinthető gyártmányoké.

Mikor válik aktuálissá a készülékcsere?

Minden helyzetre érvényes feltételek nem léteznek. A legfontosabb három szempont azonban, eltekintve a javíthatatlanná válásától, a következő lehet:

a) A készülék kora.
     Általánosságban elmondható, hogy a 15 évesnél régebbi készülékek megértek a cserére, mert az
     energiafelhasználásuk már biztosan nem tekinthető hatékonynak, egyre többe kerül az életben
     tartásuk, számítani lehet váratlan meghibásodásukra, emellett a feltehetően nyitott égésterű  
     készülékek okozhatnak égéstermék visszaáramlást, ami életveszélyes lehet.
     A 10 évesnél fiatalabb készülékek általában még gazdaságosan javíthatók.
     A 10-15 éves készülékek az esetek többségében rendszeres karbantartással és az esetenként
     szükséges javítással még biztonságosan üzemeltethetők, hatékonyságuk azonban már lényegesen
     alacsonyabb, mint a ma forgalomban lévő, korszerű készülékeké.

b) Az égéstermék elvezetés módja.
     Az egyedi (saját) kéménybe csatlakozó készülékek cseréjének műszaki akadálya általában nincs.
     Azonban elsősorban a kémények szükségessé váló felújításának, annak állapotától és méreteitől
     függő költségei igen magasak lehetnek, meghaladhatják a készülék bekerülési költségeit. A 2016.
     július 1. óta hatályos rendelkezésre tekintettel, ilyen helyszíneken – kevés kivételtől eltekintve –
     újként már csak un. kondenzációs fűtőkészülékek építhetők be, amelyek a hagyományos
     kéményekbe közvetlenül nem csatlakoztathatók.
     Többszintes épületekben, gyűjtőkéményes égéstermék elvezetéssel rendelkező készülékek cseréje
     azonban korántsem „csak” anyagi kérdés. A hagyományos gyűjtőkéményekre csatlakozó
     készülékek korszerűsítése gyakorlatilag csak egységesen, azaz minden azonos gyűjtőkéményre
     csatlakozó készülék egyidejű cseréjével végezhető el, figyelembe véve, hogy a készülékek és a
     gyűjtőkémény együttesen alkot egy rendszert, ami minden lehetséges üzemállapotban
     működőképes kell legyen. Ez a feltétel az összes érintett tulajdonos közös akaratán túl még
     általában jelentős anyagi áldozatot is követel, amit a tapasztalatok szerint igen nehéz
     összehangolni. Ennek hiányában, ma még engedélyezett a cserére érett készülék helyére, a
     vele azonos működési elvű, hagyományos (korszerűtlen, un. B₁ típusú)) készülék beépítése –
     függetlenül a gyűjtőkéményen üzemelő többi készüléktől.
     A gyűjtőkémények kiváltására műszakilag kézenfekvő megoldás lenne az egyes gáztüzelő
     berendezések égéstermékének kivezetése a szabadba az épület oldalfalán keresztül. Ezt azonban a
     hazai rendeletek olyan szigorú feltételekhez kötik, amelyek gyakorlatilag ezt a megoldást nem
     teszik lehetővé. Annak ellenére, hogy Európa más országaiban, a hazánkban is hatályos,
     harmonizált szabványban rögzített, de enyhébb korlátozásokkal ez lehetséges lenne. Indoka, hogy
     a ma üzembehelyezhető, új készülékek környezetszennyezése már elhanyagolható a
     kényszerűségből tovább üzemeltetett, régi készülékekénél.

c) Megújuló energiafelhasználásra való átállás lehetősége
     A megújuló energia felhasználása elsősorban környezetvédelmi célokat szolgáló lehetőség.    
     Gázellátó rendszerbe korábban bekötött felhasználási helyeken gazdaságos elsősorban ott lehet,
     ahol a megújuló energiaforrás elegendő mértékben, korlátlanul rendelkezésre áll és a
     hasznosításhoz szükséges egyéb műszaki és építészeti feltételek gazdaságosan megteremthetők.
   Családi házas környezetben erre gyakrabban van lehetőség, városias településeken az
     energiatermeléshez szükséges többlet helyigény általában nem áll rendelkezésre.
     Részmegoldások is lehetségesek, amikor a megújuló energiaforrás rendelkezésre állása ugyan
     korlátozott, de ilyenkor a meglévő gáztüzelő berendezéssel lefedhető a hiányzó energiaigény. Az
     ilyen, korszerűsítést célzó felújítás környezetkímélő ugyan és csökkenti az üzemeltetési
     költségeket, de gazdasági megtérülésével ritkán számolhatunk.

Van kiskapu?

Olyan gázfogyasztói helyeken, ahol a meglévő készülék már tovább nem üzemeltethető, vagy nem érdemes üzemeltetni, de a tulajdonos nem rendelkezik a korszerűsítéshez szükséges anyagiakkal, létezik egy legálisnak tekinthető kiskapu. Ez pedig az, ha a régi készüléket, javítás keretében teljes egészében felújítják. Néhány gázkészülék szerviz vállal műhelyben történő felújítást, ami néhány évre még üzembiztossá és némileg hatékonyabbá teheti a készüléket. Felelős szervizek erre még valamennyi garanciát is adnak.
Amennyiben a szükséges alkatrészek még beszerezhetők, akkor egy ügyes kezű készülékszerelő-karbantartó szakember alkatrészenként akár az egész készüléket lecserélheti a helyszínen is. Ezzel a szükségmegoldással az energiahatékonysági és a környezetvédelmi célkitűzések ugyan nem teljesülnek, de a készülék élettartama „meghosszabbodik”.
Műszaki-biztonság szempontjából ez még mindig jobb megoldás, mint a régi készülék folyamatos javítgatása.

2017. január 2.
Gy.A.