A rendezvény központi témája az energetikai fordulat gyakorlati megvalósítása és a megbízható peremfeltételek és a támogatások iránti igények számbavétele voltak. A különböző szakmai szövetségek előadásait egy pódium-beszélgetés zárta le.

Martin Pehnt professzor, az Energia- és Környezetkutatási Intézettől előadásában hangsúlyozta, hogy a németországi épületszektor várhatóan nem fogja elérni a 2030-ra kitűzött klímacélokat, és a fűtési rendszerek felújításának üteme tovább csökken. A fosszilis tüzelőanyagokból származó széndioxid tilalmát és a nagyon magas összenergetikai hatékonyságot stratégiákként különösen fontosnak tartja. Korábban a hatékonyságot és a megújuló energiákat gyakran egymás ellen játszották ki.  Véleménye szerint a hatékonyságnak, az elegendőségnek és a megújuló energiaforrásoknak együtt kell járniuk. 2030-tól a legrosszabb nem lakóépületek 16%-át, 2033-tól pedig 26%-át kell felújítani. A szükséges felújítások finanszírozása érdekében a munkálatokat társadalmilag támogatni kell, és fokozottabban figyelembe kell venni a részleges felújításokat. Egyénre szabott megoldásokra és hatékony kommunikációra van szükség: „Kézen kell fognunk az embereket, és meg kell szüntetni a bizonytalanságokat”. 

Bastian Kaiser professzor és Udo Voigt, a Kéményseprőipari Szövetség képviselője egy új képzési formát mutattak be, amely a kéményseprőket célozza meg. Ők ugyanis fontos szerepet játszanak az energetikai fordulat végrehajtásában. Az új képzés az energetikai tanácsadást és a körzeti kéményseprővé történő felhatalmazást kombinálja. Voight ebben nagy potenciált lát, mert így a kéményseprők közvetlen hozzáférést kaphatnak az energetikai felújítást tervező háztulajdonosokhoz, és ők egyébként is nagy bizalmat élveznek ebben a körben. 

A záró pódiumbeszélgetés egyik résztvevője ugyancsak a továbbképzések jelentőségét hangsúlyozta: „Nem szabad feladnunk. Ez azt jelenti, hogy tovább kell képeznünk magunkat. Az energetikai fordulat nem a technika kérdése, hanem az a fejekben dől el.”

Forrás: Gebaeude Energieberater