Energiamegtakarítás az épületek hűtésénél
Az aktuális energiakrízis miatt az energiatakarékossági megoldások egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Ez nyilvánvalóan az épületek hűtésénél is előtérbe kerül.
Elektromos energiát takaríthatunk meg, ha nyáron a helyiség-hőmérsékletet 26 °C-ra növeljük meg. A légtechnikai berendezések úgy télen, mind nyáron temperálják a szellőző levegőt, amellyel ellátják az épületet, és ezáltal növelik a termikus komfortot a helyiségekben. Három német szakmai szövetség arra mutatott rá, hogy energiavisszanyeréssel nemcsak előmelegíthető a beszívott külső levegő, hanem az nyáron le is hűthető. Az utánhűtéshez esetlegesen szükséges kiegészítő energiát gyakran valamilyen külső energiaforrásból vételezzük.
Ezzel szemben a központi légtechnikai berendezéseknél az energiavisszanyerés, és a távozó-levegő-oldalon alkalmazott nedvesítés révén egy indirekt, adiabatikus elpárologtatós hűtés realizálható. Ezzel az indirekt elpárologtatós hűtéssel még 32 °C külső hőmérséklet esetén is 22–24 °C szellőző-levegő-hőmérséklet érhető el. Ezáltal a gépi hűtőberendezések vagy lényegesen kisebbre méretezhetők, vagy teljesen el is hagyhatók.
A légtechnikai berendezések szokásos kialakítása manapság lehetővé teszi az éjszakai természetes hűtés kihasználását is. Mivel sok épületben az ablakok éjszaka - pl. a betörésvédelem miatt - nem maradhatnak nyitva, ezért a nyári hővédelemhez szükséges 2-5-szörös éjszakai légcsere csak szellőztető-berendezéssel oldható meg.
Forrás: Kaelte Klima Aktuell