Ez azonban a következő években meg fog változni, és ezen a területen ismét csak Németország lesz az éllovas. Az ártalmatlanító cégek egyik problémája a napelemfajták sokfélesége. Ez megnehezíti az ártalmatlanítási folyamat egységesítését. Államilag támogatott kutatások folyna azért, hogy ipari méretekben is alacsony költségű ártalmatlanítási eljárásokat dolgozzanak ki, növeljék a visszanyert üveg minőségét, és módszereket dolgozzanak ki az ezüst, a szilícium és más anyagok újrahasznosítására. Az újrahasznosításnak nem csak környezetvédelmi okokból, hanem gazdaságilag is jó oka van, ugyanis a 2050-ig kiszolgált, 60 – 78 millió tonna napelem-modulból a technika jelenlegi fejlettségi szintjén 15 milliárd USA-dollár értékű nyersanyagok nyerhetők vissza. Egyedül Németországban a beépített napelemek összesen mintegy 2.000 tonna ezüstöt tartalmaznak. Igaz, hogy világviszonylatban a fotovoltaikus áramtermelés jelenleg csak 2 %-ot tesz ki, azonban az egyik nemzetközi energia-ügynökség úgy becsüli, hogy elsősorban az ázsiai telepítéseknek köszönhetően 2030-ra ez az arány el fogja érni a 13 %-ot. Így ezután 2050-re létrejön az az állapotot, hogy az éves napelem-beépítés és ártalmatlanítás 6 millió tonnás éves mennyiséggel éppen egyensúlyt fog tartani.

(forrás: Sonne Wind & Wärme, 2017. 6. szám)