Átlagosan még mindig összkiadásunk közel negyedét fordítjuk lakásfenntartásra és az energiaszámlák kifizetésére. A háztartások mintegy 61 százalékában gondolják úgy a lakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladat elvégzésére: hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre és a fűtési rendszer átalakítására.

Mivel a felújítás leggyakoribb akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ezért azt javasolja, hogy a kormány a magyar otthonok energiahatékonnyá tételét támogassa. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint 2020-ig 700 ezer otthon rezsicsökkentő felújítását kellene megvalósítani, mintegy 1600 milliárd forintnyi forintból. Ehhez képest 2016-ban 3500 családi ház, 2015-ben pedig 14 ezer társasházi otthon energetikai megújítását támogatta a kormány.

2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor a mainál mintegy 40 százalékkal magasabbak energetikai normák lesznek érvényesek. 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetésre kerül a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás. Ez a változás felér egy épületenergetikai forradalommal és a meglévő, elavult épületállományt pedig még jobban leértékeli.

„Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Az ezredforduló óta sajnos alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így még fontosabb, hogy egymásra épülő, állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.” - mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

forrás: Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft.