A tanulmány államilag folyósított 2,5%-os fix forintalapú hitelre tesz javaslatot, továbbá a 27%-os áfából 20% visszatérítésére, valamint egyszeri 30.000 forint/m2 energetikai támogatásra,  lakásonként maximum 3 millió forint értékben az A, A+ és e feletti épületenergetikai szintű új lakóépületekre.

A számítások azt mutatják, hogy már 2015-ben is 12,5 milliárdos nettó államháztartási többletbevételt termelne a rendszer, és mintegy 212 milliárd értékű korszerű lakóépület jönne létre. Évi 22-32% növekedéssel kalkulálva 2020-ra elérhető lenne 120 ezer főnyi építőipari munkaerő  foglalkoztatása, egyben az ingatlanállomány pótlása, és 2014-hez képest több, mint 270 milliárd forintos nettó államháztartási többletbevétel.

A javaslatok megvalósításával elérhető nemzetgazdasági, foglalkoztatási és versenyképességi előnyök tehát a számítások szerint igen jelentősek és jól példázzák azt a szakmai körökben kialakult meggyőződést, hogy bizonyos idő elteltével a költségvetés számára a kiadások „megtérülnek”.

A költségvetés szempontja mellett kiemelten fontos, az épületállomány műszaki pótlásának felgyorsítása, továbbá a családok, az életkezdési helyzetben lévők és a hazaköltözők lakhatásának megfelelő színvonalon történő megoldása. Az új lakásépítések tehát a műszaki javulást és fogyást megfelelően pótolva járulnak hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez, a vidéki - részben szakképzetlen – humán erőforrások bővítéséhez, áttételesen pedig az életszínvonal növekedéséhez.

A MÉASZ által közölt érvekhez hozzátesszük, hogy az új építkezésekkel épületgépészeti szempontból magas színvonalú ingatlanok jöhetnének létre, amelyek fűtési rendszereiben reményeink szerint igen gyakori lenne a napkollektor rendszer, napelem vagy éppen hőszivattyú alkalmazása. Egy másik szakmai szervezet, a Magyar Épületgépészek Szövetsége hamarosan szorgalmazni fogja a kormánynál, hogy az új lakóépületek létesítésekor legyen kötelező a fűtési rendszer kiviteli tervének elkészítése. Jelenleg a hazai építkezések épületgépészeti rendszereinek csak a töredékét építik meg épületgépészeti terv alapján – csupán a kötelező gázterv készül el –, ami akár jelentős mértékben és akár több évtizedre is nem optimális energiafelhasználást eredményez. Javasoljuk, hogy új épület építése vagy fűtéskorszerűsítés előtt keressen az Energiapartnerek között épületgépész tervezőt és kivitelezőt!